Kihasználom a lehetőséget és írok, amíg van net. 2 percig van, 10 percig nincs, és akkor is nagyon lassú. Itt még vasárnap van, ez volt az eddigi leghosszabb nap, nem a legfárasztóbb, de a leghosszabb. Bár itt idő, olyan nincs, a napok egybeolvadnak, azt sem tudom, hogy hétfő van-e vagy csütörtök. Egy nap, egy hétnek tűnik, akit délelőtt még nem bírtál, délutánra már megszereted. Össze vagyunk zárva a nap 24 órájában, olyan mintha valami szekta lennénk, vagy mint egy nagy család, furcsa lesz visszarázódni... A munkával nincs gond, megcsinálom, ami a feladatom, utána pedig úgy kell tennem mintha lenne valami feladatom, amíg Mike nem mondja, hogy mehetünk szünetre. Mike nagyon jófej velem. Pláne mióta Justin gyakrabban jár a konyhára. Nagyon megszerette őt :) Szóval nincs gond a főnökkel, mindig kedves velem, sose kiabált még velem, és néha szokott húzni Justinnal kapcsolatban: szívecskéket rajzol a levegőbe, meg mugat meg minden baromságot :D
Ma beöltöztünk kalózoknak (képek facen) és úgy osztogattuk a jégkrémet. Pénteken jött két lengyel lány konyhára dolgozni, és az egyikük nálunk alszik. Szóval most van 4 lengyel a szobában, meg mi ketten magyarok. Ha ez így megy tovább hamarabb megtanulok lengyelül, mint angolul, és bizton állíthatom, hogy az összes lengyel nagyothalló. Hihetetlen hangosan beszélnek, és abban a percben, hogy belépnek a szobába be nem áll a szájuk, míg el nem alszanak. Ráadásul tojunk a többiek fejére hozzáállással, szóval nem gazán érdekli őket, ha mi aludni szeretnénk, felkapcsolják az összes villanyt, és ugyanúgy beszélnek tovább, amíg rájuk nem szólunk, hogy fogják már be. Bezzeg ha ők akarnak aludni, akkor elvárják, hogy lábujjhegyen, zseblámpával közlekedjünk. Na hát azt várhatják, ilyenkor mi még hangosabbak vagyunk, csakazértis :D
Najó, akkor pár szó Justinról. Nála kedvesebb és energikusabb emberrel még sohase találkoztam. Alapvetően teljesen különbözünk, és mégis... :) Tele van energiával, ha szünete van (és szinte mindig szünete van), akkor gyorsan rohan a konyhába hozzám, meg segít. Múltkor pizza volt ebédre, és engem a sütő mellé állítottak, egyszerre 3 tepsi pizzát kellett felszolgálnom, és negyed óra után azt hittem, hogy végem van, meghalok, ezt Justin látta rajtam, és beállt mellém segíteni. És a szüneteiben mindig jön a konyhára segíteni, hol söpröget (egyedül kisöpri az egész étkezőt fél óra alatt, miközben 3 embernek kell annyi idő), és közben mindinkit felvidít. Általában este 10 után tudunk találkozni, mert akkor vagyunk mindketten szabadok. Legutóbb lementünk a tóhoz, gyönyörű tiszta volt az ég, és csak bámultuk a csillagokat :) És még sorolhatnám, olyan az egész, mint egy romantikus vígjáték :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése