Tompulnak az agyak, élesek a kések...

Először is közérdekű közlemény: Facebook-on senki se írjon nekem se üzenetet, se chatbe ne írjon, mert nem tudom elolvasni. Lehet, hogy úgy tűnik fenn vagyok, de nem. Bekövetkezett, aminek be kellett, csak idő kérdése volt az egész. Egy teljes hetet kibírtam sérülés nélkül, de tegnap sikerült elvágni az ujjam :) Szóval, ez az egy baleset és bénázásmentes hét akkor önbizalmat adott nekem, hogy úgy gondoltam, tudom úgy vágni az uborkát, mint a profik. Kiderült, hogy mégsem... Egy nagy recés késsel dolgoztam, és eléggé beleszaladt a hüvelykujjamba. Nem nagy, viszont mély, és tegnap egész nap vérzett, és még ma is,, ha kicseréltem ma ragtapaszt. Na de szerencsére ennyivel megúsztam, szóval Anyu ne aggódj :D 

Vasárnap jöttek meg a gyerekek, Mike tiszta ideges volt, dupla salátabárt kellett csinálnunk, hátha elfogy, mert ahogy ő mondaná: "Olyanok mint az állatok, mint az állatok, nem lehet eléggé felkészülni rájuk, mint az állatok!"

Amúgy jófej volt, mert amikor elvágtam az ujjam, ő pont akkor jött felém, meglátta és azonnal ellátta, meg kérdezgette, hogy jól vagyok-e, meg el akart küldeni a nővérhez. Én meg nem győztem mondogatni neki, hogy, hogy semmi bajom, semmiség, nyugi. Meg nem akartam elmenni a nővérhez, mert kiröhögött volna, és max ő is egy ragtapaszt rakott volna rá. Majd ha levágom az ujjam, akkor megyek el a nővérhez.

A gyerekek, hát hogy is mondjam érdekesek. Csomó újgazdag, elkényeztetett kölyök. Mike mindig beállít a pulthoz, kajcsit osztani. Van néhány nagyon aranyos gyerek, meg a többségük mondja, hogy kérem, meg köszönöm. Van egy arab, vagy nem tudom milyen kisgyerek, ilyen mitugrász, alig lehet több 8 évesnél. De mindig ő az első, hangosan odaköszön mindenkinek, és végigkérdez mindent, hogy mi micsoda, meg olyan szépen tudja kérni a kaját, hogy elolvad az ember tőle. De vannak hihetetlenül bunkó gyerekek is, és az a baj, hogy kihozzák belőlem a negatív állatot. Szóval amikor, mogorva pofával, csak az orrom alá dugja a tányért, és csak mutogat, na akkor előtör belőlem a bibircsókos konyhásnéni énem, és csakúgy (már elnézést a vulgaritásért), de ilyenkor egy jó nagy lendülettel odab*szom a tányérjára a kaját, egy nesze b*zmeg arckifejezéssel. 

Ó és most üzenem a Helgának, ha ezt olvasod, van egy olyan lány aki full ugyanúgy néz ki, mint te. Csak egy kicsit nagyobb, meg világosabb a haja, meg igazából mindig egyedül van a szerencsétlen. De azért hasonlít rád, fogjuk rá...

Ma  hihetetlen nehéz napunk volt, meg Mike nem engedi, hogy együnk. Először esznek a gyerekek és mindenki más, utána szedünk magunknak, azt félretesszük, utána elpakolunk mindent, ami vagy 1 óra, megcsináljuk, amit Mike mond, és utána ehetünk, a szünetünkben. Szóval eddig délben ettünk, most délután 2kor. 

De ma este vacsiosztásnál hihetetlen jó kedvem volt, és boldog voltam, de fogalmam sincs, hogy miért. Azt beszéltük Noémivel, lehet, hogy kevertek valamit a staff italába ;) Folyamatosan vigyorogtam, meg baromkodtunk, meg úgy nevettem, hogy kicsordult még a könnyem is. Nem mellesleg megemlíteném, hogy körbe vagyok véve nagyon helyes fiúkkal. Az az előnye, hogy konyhás vagyok, mivel én osztom a kaját, mindenki hamar megjegyezte a nevem és az arcom (bár alig akarnak megismerni baseball sapka és munkapóló nélkül). Délutáni sétánkon felfedeztük a cirkuszt. Van egy hatalmas lengőtrapézuk, vagy 10m magas (na most lehet, hogy hülyeséget mondtam), a lényeg hogy nagyon magas. És ott vagy egy cirkuszos fiú, aki épp azon bohóckodott. Szóval vele nagyon jóban kell lennem, hogy kipróbálhassam a lengőtrapézt. 

Holnap elmegyünk a helyi kocsmába, egy kicsit kikapcsolódni, mert már elegünk van a bezártságból és a rengeteg melóból. Szóval holnap kirúgunk a hámból, az egész kitchen staff megy, meg pár consulor is eljön :) Remélem jó buli lesz. Üdv mindenkinek otthon!!